2009. március 24., kedd

2009 március 14 Szombat




Pénteken NST után a doki úgy döntött, hogy be kell feküdnöm a kórházba, mert fehérje volt a vizeletemben ill. magas volt a vérnyomásom. Egyből felvettek a szülőszobára. Kaptam a vérnyomáscsökkentőket, de nem nagyon használt, mert egyre több volt ill a vizeletem is egyre fehérebb. A doki úgy döntött, hogy megpróbáljuk megszülni természetes úton és rakott fel egy tágító ballont. Na ez harmadszorra jött csak össze, had ne mondjam, hogy milyen érzés volt! Azt mondta, hogy szombaton meglesz Millus vagy természetes úton vagy császárral. Nem igazán kockáztatna. Szombat reggel levette a ballont, szinte semmit nem tágultam. Mondta a doki, hogy ő hazamegy, mert pihennie kell (ügyeletes volt), addig engem még tágítanak infúzióval és előkészítenek. Megkaptam az infúziót és folyamatosan nézték a szívhangot. Azt vettem észre, hogy nem folyik az infúzióm és szóltam az egyik szülésznőnek, hogy nem csepeg. Erre ő rátekert egy "kicsit". Tíz perc múlva annyira gyorsan elkezdett verni a szívem, hogy azthittem infarktust kapok és nagyon szarul lettem. A kislány szívhangját pedig nem hallottam már annyira élesen és gyorsnak. Felnéztem az infúzióra és szinte folyt! Odakiabáltam a hozzám legközelebb lévő csajnak és kb. 2 másodpercen belül 2 orvos és 3 szülésznő ugrált körülöttem. Leszedtek az infúzióról és a fene sem tudja miket nyomtak belém, de úgy elkezdtem remegni, hogy nem tudtam kontrollálni magam. A kislány szívhangjának görbéje nagyon lent volt. Elkezdtek telefonálgatni, majd megjelent az érzéstelenítős nővér, kikérdezett és jött egy doki aki azt mondta, hogy most azonnal műtő, már útban van a dokim. Addigra már visszatornázták Millus szívhangját is. Ekkor tudtam csak megkérdezni, hogy minden rendben van-e. Egy félvállas igen volt a válasz. Betoltak a műtőbe, addigra már ott volt a dokim. És innentől már minden ment a saját kerékvágásában, rendben. Hála az égnek Millusnak nem lett baja! Csodás érzés volt, amikor először megláttam, arra az 1 másodpercre. Majd kitoltak a megfigyelőbe és Millusra kellett várnunk kb. másfél órát, ugyanis annyira fázott, hogy inkubátorba rakták!

0 megjegyzés:

 

Millus © 2008. Design By: SkinCorner